Új
HELYEK, AMELYEK MOZGATNAK - NEUROKISÉRLET
A HIPPOKAMPUSZ
A neuroépítészet egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a felépített környezet és az emberi agy kölcsönhatásával foglalkozik. Ötvözi a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak ismereteit, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek kialakítása a kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközeink vannak, mint például a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyek segítségével mérhetjük az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűen fogalmazva, a neuroarchitektúra arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya kivált, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid- és hosszú távon is megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármely helyiségben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi stimulációk (az agy olyan területein, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi ingerek (az agyi régiókban, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. a agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Életjelek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívfrekvencia).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHÁ'Í TEMPLOM
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban a mesterek intuitívan figyeltek arra, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat idéznek elő. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy szellemi felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted Talkja ezt a szempontot a Bahá'i Templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRENDEZÉS...
A neuroarchitektúra célja ezen tudományos megállapítások alkalmazása a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fények, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthető a stressz, növelhető a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább beépül olyan területekbe, mint az egészségügy, az oktatás és a várostervezés. Segíthet a kórházak betegek számára barátságosabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és az élhető városok megtervezésében.
IDEGRENDEZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS BAN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy az építészet hogyan járulhat hozzá a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiugró példák a neuroarchitektúra alkalmazására kórházak és rákbetegek számára készült intézmények tervezésében az Egyesült Királyság-szerte elhelyezkedő Maggie's Centre-ek, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta, valamint Zaha Hadid tervezett. Az utóbbi többek között a Learning and Library Center-t is tervezte a WU Wien számára.
... AZ OKTATÁSBAN
A neuroépítészet különösen az oktatási intézmények tervezésében már elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatra a Homereport 2023. is figyelmet fordít, és a kölcsönhatást az „Edutecture” kifejezéssel rögzíti. Az Edutecture trendi.
Így a 2021-es RIBA-Stirling-díjat Nagy-Britannia legjobb új épületének a Kingston University új Town House épülete nyerte el, amelynek felépítése 50 millió fontba került. 2022-ben is egy oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyancsak Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példa arra, hogy az építészet miként használja a természetes fényt, a rugalmas tértervezést és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanulás és a kutatás számára.
A mai tudásalapú társadalomban a képzés más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosodás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látképe, amelyek mindig tükrözik a pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket, amelyek az építésük idején léteztek, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek már most is megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási térfogalmakat. „A neuroépítészet fejlődése, például a levegő, a fény és a zajok hatása az emberi jólétre, forradalmasítja azt, ahogyan a képzést megvalósítják és az oktatási tereket kialakítják.” – állítja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég új zajcsökkentő módszereket fejleszt például iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat a hanghard felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekes módon a suli ételek ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRÉLMÉNY
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolata új neurológiai építészeti felismerések révén is serkentve van. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szinesztetikus építészeti fogalmat népszerűsítenek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az ötletet jelentősen formálta. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei a finn erdők illatát árasztják. A tértervezés során ma már tudatosan alkalmaznak illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Ez a stratégia arra alapoz, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan élik meg, hanem elsősorban olfaktorikusan, és hogy pontosan ez a vizuális és olfaktorikus ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt. *
A NEUROAESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben különösen fontosak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, a proporciók, a színek, a természetes anyagok, a fény és az árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezeteket teremtsenek.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészet elvei szerint megtervezni, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogy hogyan lehet neuroesztétikai elveket alkalmazni az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezetet teremtsenek, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET ÖNMAGÁBAN
Nem utolsó sorban a 2023-as Velencei Építészett Biennálé is megmutatja, hogy az érzelem és a tér kölcsönhatása a kor pulzusán van. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben a finn építész, Pallasmaa idézve van, aki ezt az egyesülést a következőképpen fogalmazza meg:
"Amikor belépek egy térbe, azonnal a tér is belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."