Új
Terek, amelyek mozgatnak - neuroépítészet
A HIPPOKAMPUSZ
A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a beépített környezet és az emberi agy kölcsönhatásával foglalkozik. Összekapcsolja a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak eredményeit, hogy megértsük, hogyan befolyásolja a terek és épületek tervezése a kognitív, érzelmi és fiziológiai reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy Hippocampus régiója befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközökkel, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), mérhetjük az agy aktivitását és az emberek fiziológiai reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűsítve kifejezve a neuroépítészet arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya kivált, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neurális reakciók rövid és hosszú távon is megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármilyen térben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi stimulációk (olyan agyi területeken, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi stimulációk (az agyi területeken, amelyek aktívak, amíg a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. az agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Életfontosságú paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a pulzus).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHA'I TEMPLOM
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban az építészek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket teremtsenek, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy szellemi felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted Talkja ezt a szempontot a Bahá’i Templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, LAYOUT...
A neuroarchitektúra célja, hogy alkalmazza ezeket a tudományos megállapításokat a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fények, anyagok és térkialakítás tudatos használatával például csökkenthető a stressz, fokozható a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább befolyásolja az egészségügyet, az oktatást és a várostervezést. Segíthet a kórházak betegek számára barátságosabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok tervezésében.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKBAN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy milyen hozzájárulást nyújthat az építészet a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiemelkedő példák a neuroarchitektúra alkalmazására kórházak és rákbetegek számára készült intézmények tervezésében az Egyesült Királyság-szerte elhelyezkedő Maggie's központok, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezett. Utóbbi többek között a WU Bécsi Learning and Library Center tervezését is elvégezte.
... AZ OKTATÁS BAN
A neuroarchitektúra már nem hagyható figyelmen kívül az oktatási intézmények tervezésében. A „Hogyan élünk” 2023-as jelentése is foglalkozik az oktatás és az építészet közötti kapcsolattal, és fogalmi szinten rögzíti az „Edutecture” alatt. Az Edutecture a trendek között van.
Így a RIBA-Stirling-díjat a legjobb új épületért az Egyesült Királyságban 2021-ben a Kingston University új Town House kapta, egy épületkomplexum, amelynek felépítése 50 millió fontba került. 2022-ben is oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyanígy Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példa arra, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térkialakítást és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanuláshoz és a kutatáshoz.
A mai tudás társadalmában a nevelés más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosodás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények képe, amelyek mindig az építésük időpontjában érvényes pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilótaprojektek azonban már most megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroépítészet előrehaladása, mint a levegő, fény és zaj hatása az emberi jólétre, forradalmasítja a nevelés megvalósításának módját és az oktatási terek kialakítását.” - mondja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új hangelnyelő módszereket fejleszt ki iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. A akusztikai kihívásokat a hangre lágy felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallható minőséget javítja, hanem érdekességként még az iskolai étkeztetés ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRÉLMÉNY
A szaglás és a térélmény szoros összefonódását az új neuroépítészeti felfedezések is stimulálják. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szinesztéziás építészeti fogalmat hirdetnek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az elképzelést alapjaiban formálta. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei a finn erdők illatait árasztják. A tértervezés során most már tudatosan alkalmaznak illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Ez egy olyan stratégia, amely arra az észlelésre épít, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan tapasztalható, hanem elsősorban olfaktorikus módon is, és hogy pontosan ez a vizuális és olfaktorikus ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt. *
A NEUROESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben különösen fontosak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, az arányok, a színezés, a természetes anyagok, a fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezetet teremtsenek.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroarchitektúra elvei szerint kialakítani, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ez a tökéletes példa arra, hogyan alkalmazhatók a neuroesztétikai elvek az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezetet teremtsenek, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki, és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET MAGÁBAN
Utolsó, de nem utolsósorban, a 2023-as Velencei Építészeti Biennále is megmutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása a kor szívverésénél helyezkedik el. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben a finn építész, Pallasmaa úgy van idézve, hogy ez az összeolvadás a következőképpen foglalható össze:
"Valahányszor belép egy térbe, azonnal a tér belép belé. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."