Új
HELYEK, AMELYEK MOZGATNAK - NEUROARHITEKTÚRA
A HIPPOCAMPUS
A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a felépített környezet és az emberi agy kölcsönhatásával foglalkozik. Ötvözi a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak ismereteit, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek kialakítása a kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már rendelkezésünkre állnak fejlett tudományos eszközök, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroenkefalográfia (EEG), amelyekkel mérni tudjuk az agyi aktivitást és az emberek élettani reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűbben kifejezve, a neuroépítészet arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya generál, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid- és hosszú távon is megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármelyik térben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi stimulációk (az agyi területeken, amelyek aktívak, amíg a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi stimulusok (az agyi régiókban, amelyek aktívak akkor, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. a környezet által az agy által kiváltott reakciók;
- 3. Élettani paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a pulzus).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHA'I TEMPLOM
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban az építészek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például templomokban bizonyos építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy szellemi felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted Talkja ezt az aspektust a Bahá’i templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRENDEZÉS...
A neuroarchitektúra célja, hogy ezeket a tudományos megállapításokat alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fények, anyagok és térelrendezés célzott használatával például csökkenthető a stressz, fokozható a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább befolyásolja az olyan területeket, mint az egészségügy, az oktatás és a várostervezés. Segíthet abban, hogy a kórházakat betegek számára barátságosabbá tegyük, a tanulási környezeteket hatékonyabbá alakítsuk, és élhető városokat tervezzünk.
IDEGARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKBAN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy az építészet milyen hozzájárulást tud nyújtani a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiváló példák a neuroarchitektúra alkalmazására kórházak és rákos betegek ellátására szolgáló intézmények tervezésében az Egyesült Királyság-szerte elhelyezkedő Maggie's Centerek, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezett. Az utóbbi többek között a WU Wien Learning and Library Center tervezésével is foglalkozott.
... AZ OKTATÁSBAN
A neuroépítészet különösen az oktatási intézmények tervezésében már elképzelhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatra is fókuszál a Homereport 2023., és fogalmi keretbe helyezi a „Edutecture” fogalmát. Az Edutecture trendben van.
A 2021-es RIBA-Stirling-díjat Nagy-Britannia legjobb új épületének a Kingston University új Town House épülete nyerte el, amelynek megépítése 50 millió fontba került. 2022-ben is egy oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyanígy Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példa arra, hogy az építészet hogyan használja ki a természetes fényt, a rugalmas tértervezést és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanuláshoz és a kutatáshoz.
A képzés a mai tudás társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosítás idején. Ezzel szemben az oktatási helyszínek látványa, amelyek mindig a megépítésük időpontjában érvényes pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik, lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilot projektek mutatják be már most, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroépítészet előrehaladása, például a levegő, a fény és a zajok hatása az emberi jólétre, forradalmasítja azt a módot, ahogyan a képzést megvalósítják és az oktatási tereket kialakítják.” - állítja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új hangtompító módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat a hangos felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekességképpen a suli étkezés ízét is.
SZAGLÁS ÉS TÉRÉLMÉNY
Az illatérzék és a térélmény szoros kapcsolata új neuroépítészeti felismerések által is serkentett. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa, egy szinesztétikus építészeti fogalmat hirdetnek, amelyben az illatok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az ötletet alapvetően formálta. Számára az építészet fényből, hangokból és illatokból áll. Épületei a finn erdők illatát árasztják. A tértervezés során ma már tudatosan alkalmaznak illatokat a meghatározó térélmények megteremtésére. Ez egy olyan stratégia, amely arra a felismerésre épít, hogy egy hely identitása nem csupán vizuálisan élhető meg, hanem elsősorban olfaktorálisan, és hogy pontosan ez az interakció a vizuális és olfaktorális ingerek között határozza meg a térélményt. *
A NEUROAESTHETIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben főleg különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színvilág, természetes anyagok, fény és árnyék játszanak szerepet, hogy esztétikailag vonzó környezetet hozzanak létre.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroarchitektúra elvei szerint tervezni, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogy a neuroesztétikai elvek hogyan alkalmazhatók az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezeteket teremtsenek, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET A MAGÁN
Utolsó, de nem utolsó sorban, a 2023-as velencei Építészeti Biennále is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása a kortárs élet pulzusa. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben Pallasmaa finn építészt idézik, aki ezt az egyesülést a következőképpen fogalmazza meg:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább magamban találom az építészetet."