Új
HELYEK, AMELYEK MOZGATNAK - NEUROARCHITEKTÚRA
A HIPPOCAMPUS
A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a felépített környezet és az emberi agy közötti kölcsönhatással foglalkozik. Összekapcsolja a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak ismereteit, hogy megértsük, hogyan befolyásolja a terek és épületek kialakítása kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközökkel rendelkezünk, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyek segítségével különböző környezetekben mérhetjük az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit.
Egyszerűsítve a neuroarchitektúra arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya produkál, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók a felhasználók hangulatát és viselkedését bármelyik térben, rövid és hosszú távon is megváltoztathatják.
A többi paraméter mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agnosztikus (az agyterületeken, amelyek aktívak, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi stimulációk (az agy olyan területein, amelyek aktívak, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. a agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Vitalparaméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívfrekvencia).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHA'I TEMPLOM
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban is az építészek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban olyan építészeti jellemzőket használtak, amelyek például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést indukáltak.
Siamak Hariri Ted beszéde ezt a szempontot a Bahá’i templom példáján idézi fel.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRÉNDZÉS...
A neuroépítészet célja, hogy ezeket a tudományos ismereteket alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fények, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthetjük a stresszt, támogathatjuk a koncentrációt, vagy kellemes légkört teremthetünk.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább befolyásolja az olyan területeket, mint az egészségügy, az oktatás és a várostervezés. Segíthet abban, hogy a kórházakat barátságosabbá tegyük a betegek számára, a tanulási környezeteket hatékonyabbá formáljuk, valamint élhető városokat tervezzünk.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKBAN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy az építészet hogyan járulhat hozzá a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiemelkedő példák a neuroarchitektúra alkalmazására kórházak és rákbetegek számára készült létesítmények tervezésében a Maggie's Centre-k, amelyek az Egyesült Királyság egész területén találhatók, többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid által lettek megtervezve. Utóbbi többek között a WU Bécs Learning and Library Center tervezését is elvégezte.
... AZ OKTATÁSBAN
A neuroépítészet különösen az oktatási intézmények tervezésében már elválaszthatatlan. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatra is fókuszál a Homereport 2023. és a kölcsönhatást "Edutecture" néven fogalmazza meg. Az Edutecture trendben van.
A RIBA-Stirling-díjat az Egyesült Királyság legjobb új épületéért 2021-ben a Kingston University új Town House épületkomplexumának ítélték, amelynek építése 50 millió fontba került. 2022-ben is az oktatási intézmény nyerte el a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyanígy Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példa arra, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas tértervezést és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanulás és a kutatás számára.
A mai tudásalapú társadalomban a nevelés más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosítás idején. Ezzel ellentétben a nevelési intézmények látképe, amelyek mindig az adott időszak pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeit tükrözik, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilótaprojektek már most is megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroépítészet előrehaladása, mint például a levegő, fény és zaj hatása az emberi jólétre, forradalmasítja a nevelés végrehajtásának és a nevelési terek kialakításának módját.” – állítja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új zajcsökkentési módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat a hangot visszaverő felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek révén csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekes módon a sulis étkezések ízét is.
SZAG ÉS TÉRÉLMÉNY
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolatát új neuroarchitekturális felismerések is ösztönzik. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szinesztetikus építészeti fogalmat hirdetnek, amelyben a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto jelentős mértékben formálta ezt az elképzelést. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei finn erdők illatát árasztják. A tértervezés során ma már tudatosan használják az illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Ez egy olyan stratégia, amely arra épít, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan, hanem elsősorban szaglással tapasztalható, és hogy ez a vizuális és olfaktórikus ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt. *
A NEUROESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben különösen megjelennek a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színezés, természetes anyagok, fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezeteket hozzanak létre.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészet elvei szerint megtervezni, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan lehet a neurológiai esztétikai elveket alkalmazni a építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kényelmes környezetet hozzanak létre, amelyek pozitív érzelmi reakciókat idéznek elő és befolyásolhatják az emberek jólétét.
AZ ÖNARCHITEKTÚRA
Nem utolsó sorban az idei 2023-as építészeti biennále Velencében is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása a kor pulzusán áll. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben a finn építész Pallasmaa idézi ezt az összeolvadást, végül így összegzi:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."