A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a megépített környezet és az emberi agy kölcsönhatásával foglalkozik. Ötvözi a neurológiai, pszichológiai, építészeti és egyéb kapcsolódó tudományágakból származó ismereteket, hogy megértsük, hogyan befolyásolja a terek és épületek kialakítása a kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközökkel, mint például funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és elektroenkefalográfia (EEG), mérhetjük az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűen fogalmazva, a neuroarchitektúra a felhasználó agyának különböző reakcióira utal, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók a felhasználók hangulatát és viselkedését bármely térben, rövid és hosszú távon is megváltoztathatják.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi ingerek (az agyterületeken, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az antik világban az építészek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat idéznek elő. Például a templomokban meghatározott építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy szellemi felemelkedést indukáljanak.
A Siamak Hariri Ted Előadása ezen aspektust a Bahá'i Templom példáján mutatja be.
A neuroarchitektúra célja, hogy ezeket a tudományos megállapításokat alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fény, anyagok és térelrendezés tudatos használatával például csökkenteni lehet a stresszt, elősegíteni a koncentrációt vagy kellemes légkört teremteni.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább befolyásolja az olyan területeket, mint az egészségügy, az oktatás és a várostervezés. Segíthet abban, hogy a kórházakat betegbarátabbá tegyük, a tanulási környezeteket hatékonyabbá alakítsuk, és élhető városokat tervezzünk.
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy milyen hozzájárulást tehet az építészet a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiemelkedő példák a neuroarchitektúra alkalmazására a kórházak és a rákbetegek számára készült intézmények tervezésében a Nagy-Britanniában elhelyezkedő Maggie Központok, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezett. Az utóbbi tervezte többek között a Learning and Library Center-et a WU Bécsben.
A neuroarchitektúra elsősorban az oktatási intézmények tervezésében már elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatra a Homereport 2023. is fókuszál, és a kölcsönhatást „edutecture” kifejezéssel rögzíti. Az edutecture trendi.
A RIBA-Stirling-díjat Nagy-Britannia legjobb új épületének 2021-ben a Kingston University Town House nyerte el, egy épületegyüttes, amelynek felépítése 50 millió fontba került. 2022-ben is oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyancsak Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) egy lenyűgöző példa arra, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas tértervezést és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanulás és a kutatás számára.
A képzés a mai tudásalapú társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosodás időszakában. Ezzel szemben az oktatási intézmények megjelenése, amelyek mindig a felépítésük időpontjában érvényes pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilot projektek mutatják meg már most, hogyan lehet újragondolni a tanulótereket. „A neuroarchitektúra előrehaladása, mint a levegő, fény és zaj hatása az emberi jólétre, forradalmasítja a képzés megvalósításának módját és az oktatási terek kiépítését.” mondja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új hangcsillapító módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat a hangot vezető felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallható minőséget javítja, hanem érdekességként a iskolai étkezés ízét is.
A szagérzék és a térélmény szoros kapcsolata a neuro-építészet új felfedezései által is stimulálódik. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szinestétikus építészeti fogalmat népszerűsítenek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto jelentősen formálta ezt az ötletet. Számára az építészet fénnyel, hangokkal és szagokkal áll össze. Épületei a finn erdők illatát árasztják. A tértervezés során ma már tudatosan alkalmaznak illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Ez egy olyan stratégia, amely arra az észlelésre alapoz, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan élhető meg, hanem elsősorban olfaktorikusan, és hogy éppen ez a vizuális és olfaktorikus ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt.*
A építészetben különösen fontosak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, az arányok, a színek, a természetes anyagok, a fény és az árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezeteket teremtsenek.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészet elvei szerint kialakítani, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogy hogyan alkalmazhatók a neuro-esztétikai elvek az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezetet hozzanak létre, amelyek pozitív érzelmi reakciókat idéznek elő és befolyásolhatják az emberek jólétét.
Utolsó, de nem legkevésbé fontos, hogy a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér játéka a korszak ütemére van hangolva. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben Pallasmaa finn építész idézi ezt a fúziót, amelyet a következőképpen fogalmaz meg:
"Valahányszor belép egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem az építészetet találom meg magamban."