Új
Terek, amelyek mozgatnak - neuroépítészet
A HIPPOKAMPUSZ
A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a felépített környezet és az emberi agy közötti kölcsönhatással foglalkozik. Ötvözi a neurológiából, a pszichológiából, az építészetből és más kapcsolódó tudományterületekből származó megfigyeléseket, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek tervezése a kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már korszerű tudományos eszközökkel rendelkezünk, mint például a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyekkel a különböző környezetekben az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit mérhetjük.
Egyszerűsítve kifejezve, a neuroarchitektúra arra vonatkozik, hogy a felhasználó agya milyen különböző reakciókat vált ki, amikor egy bizonyos környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid és hosszú távon is megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármilyen térben.
Egyéb paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi válaszok (az agyi területeken, amelyek aktívak, míg a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi ingerek (az agyi régiókban, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetében tartózkodik);
- 2. az agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Életfontosságú paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a pulzus).
SIAMAK HARIRI ÉS A BÁHÁ’Í TEMPLOM
Az az ötlet, hogy az épített környezet hatással van az emberek jóllétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban a mesterek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat válthatnak ki. Például templomokban bizonyos építészeti jellemzőket használtak, hogy például tiszteletet vagy szellemi felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted Talkja ezt a szempontot a Bahá'i templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, LAYOUT...
A neuroarchitektúra célja, hogy ezeket a tudományos eredményeket alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fény, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthető a stressz, támogatható a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább beágyazódik az egészségügy, az oktatás és a várostervezés területeibe. Segíthet a kórházak betegek számára kedvezőbbé tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok tervezésében.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSBAN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy a építészet hogyan segíthet a gyógyulási folyamatok támogatásában.
Kiemelkedő példák a neuroarchitektúra alkalmazására a kórházak és a rákos betegek számára készült intézmények tervezésében az Egyesült Királyság-szerte található Maggie's Központok, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta vagy éppen Zaha Hadid tervezett. Utóbbi többek között a WU Bécs Learning and Library Center-et is tervezte.
... AZ OKTATÁSBAN
A neuroarchitektúra különösen az oktatási intézmények tervezésében már elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatnak a Homereport 2023 is szentel figyelmet, és fogalmilag rögzíti az „Edutecture” alatt zajló kölcsönhatást. Az Edutecture trendi.
Így a RIBA-Stirling-díjat 2021-ben Nagy-Britannia legjobb új épületéért a Kingston Egyetem új Town House nyerte el, egy olyan épületegyüttes, amelynek építése 50 millió fontba került. 2022-ben is oktatási intézmény kapta a díjat - a Magdalene College új könyvtára.
Hasonlóképpen, Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus tervezte könyvtár (Seattle Central Library) lenyűgöző példa arra, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térkialakítást és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanulás és a kutatás számára.
A mai tudásalapú társadalomban az oktatás más pedagógiai megközelítést képvisel, mint az iparosítás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látványa, amelyek mindig a megépítésük időpontjában érvényes pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek azonban már most is megmutatják, hogyan gondolhatók újra a tanulási terek. "A neuroarchitektúra fejlődése, mint a levegő, fény és zaj emberekre gyakorolt hatása, forradalmasítja az oktatás végrehajtásának módját és a tanulási terek felépítését." tartja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új zajcsökkentési módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsenek. Az akusztikai kihívásokat a hangos felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekes módon a sulis étkezés ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRÉLMÉNY
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolata új neuroarchitekturális felfedezések révén stimulálva van. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szimbolikus építészeti fogalmat hirdetnek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az ötletet jelentősen formálta. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei finn erdők illatát árasztják. A tértervezés során ma már tudatosan alkalmazzák az illatokat, hogy emlékezetes térélményeket hozzanak létre. Ez egy olyan stratégia, amely arra a felismerésre épít, hogy egy hely identitása nem csupán vizuálisan tapasztalható, hanem elsősorban olfaktorikusan, és hogy pontosan ez az interakció a vizuális és olfaktorikus ingerek között határozza meg a térélményt.*
A NEUROESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben különösen a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színek, természetes anyagok, fény és árnyék is szerepet játszanak, hogy esztétikusan vonzó környezetet hozzanak létre.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészet elvei szerint kialakítani, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan lehet a neuroesztétikai elveket alkalmazni az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezetet hozzanak létre, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki, és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET MAGÁBAN
Utolsó, de nem utolsósorban az idei 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása a kor pulse-án feszült. A “A tér érzelmi hatalma” című könyvben Pallasmaa finn építész van idézve, aki ezt a fúziót a következőképpen foglalja össze:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."