Új
HELYEK, AMELYEK MOZGATNAK - NEUROARCHITEKTÚRA
A HIPPOCAMPUS
A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a megépített környezet és az emberi agy közötti kölcsönhatással foglalkozik. Összekapcsolja a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak eredményeit, hogy megértsük, hogyan befolyásolja a terek és épületek kialakítása kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközökkel rendelkezünk, mint például funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és elektroencefalográfia (EEG), amelyek segítségével különböző környezetekben mérhetjük az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit.
Egyszerűsítve fogalmazva, a neuro-architektúra arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya generál, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid- és hosszú távon is megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármely térben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi stimulusok (az agyi területeken, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi stimulációk (az agyi régiókban, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. az agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Élethangsúlyú paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívritmus).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHA'I TEMPLOM
Az a gondolat, hogy a felépített környezet hatással van az emberek jóllétére és viselkedésére, nem új. Már az ókoriak is intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést idézzenek elő.
Siamak Hariri Ted Talk-ja ezt a szempontot a Bahá’i Templom példáján mutatja be.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRENDEZÉS...
A neuroépítészet célja, hogy ezeket a tudományos megállapításokat alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fény, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthető a stressz, elősegíthető a koncentráció vagy kellemes atmoszféra teremthető.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább befolyásolja az olyan területeket, mint az egészségügy, az oktatás és a várostervezés. Segíthet a kórházak betegbarátabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok tervezésében.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKBAN
Michael Murphy a Ted Talk-jában arról beszél, hogy a mérnöki tervezés hogyan segítheti a gyógyulási folyamatokat.
Kiemelkedő példák a neuroépítészet alkalmazására kórházak és rákbetegek intézményeinek tervezésében az Egyesült Királyság-szerte elhelyezkedő Maggie's Központok, melyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezett. Utóbbi többek között a Learning and Library Center-t is tervezte a WU Wien számára.
... AZ OKTATÁSBAN
A neuroarchitektúra különösen az oktatási intézmények tervezésében már elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatot a Homereport 2023 is foglalkozik, és a kölcsönhatást „Edutecture” néven határozza meg. Az Edutecture trendben van.
Így a RIBA-Stirling-díjat a legjobb új épületért 2021-ben a Kingston University új Town House kapta, amelynek építkezése 50 millió fontba került. 2022-ben szintén oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyanígy Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példája annak, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térkialakítást és az innovatív térkonceptiókat inspiráló környezet kialakítására a tanuláshoz és a kutatáshoz.
A mai tudás társadalma a különböző pedagógiai megközelítéseket követi, mint a iparosítás idején. Ezzel szemben a tanintézmények képe, amelyek mindig a pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik építésük idején, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek már most is megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroépítészet előrehaladása, mint a levegő, a fény és a zajok hatása az emberi jólétre, forradalmasítja a képzés megvalósításának módját és a tanulási terek létrehozását.” mondja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
Az Ecophon cég például új hangszigetelő módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat hangos felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekes módon az iskolai étkezések ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRÉLMÉNY
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolata új neuroarchitekturális felfedezések által is stimulálva van. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szinestetikus építészeti fogalmat népszerűsítenek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto e gondolatot jelentősen befolyásolta. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei a finn erdők illatait árasztják. A tértervezés során ma már tudatosan alkalmaznak illatokat, hogy meghatározó térélményeket teremtsenek. Ez a stratégia arra a felfedezésre épít, hogy egy hely identitását nemcsak vizuálisan, hanem elsősorban olfaktorálisan élik meg, és hogy pontosan ez a vizuális és olfaktorális ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt. *
A NEUROAESTHETIKA - A FELHŐK FELETT
Az építészetben különösen fontos szerepet játszanak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színválasztás, természetes anyagok, fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezeteket hozzanak létre.
Kiugró és díjnyertes példa arra, hogy hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészet elvei szerint megalkotni, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan alkalmazhatók a neuroesztétikai elvek az építészetben esztétikailag vonzó és kellemes környezetek kialakítására, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.
A TERVEZÉS A TÖBBBEN
Utolsó, de nem legkevésbé fontos, hogy a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is megmutatja, hogy az érzelmek és a tér játéka a kor pulzusán áll. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben Pallasmaa finn építész idézete található, aki ezt az összeolvadást a következőképpen összegzi:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg bennem."