Új
HELYEK, AMELYEK MOZGATNAK - NEUROARCHITEKTÚRA
A HIPPOKAMPUSZ
A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a beépített környezet és az emberi agy kölcsönhatásával foglalkozik. Ötvözi a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak eredményeit, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek megtervezése a kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközök állnak rendelkezésünkre, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyek segítségével mérhetjük az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűsítve, a neuroépítészet arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya produkál, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid és hosszú távon is befolyásolhatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármely térben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi stimulációk (az agy olyan területein, amelyek aktívak abban az időben, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi stimulációk (az agyi régiókban, amelyek aktívak, amíg a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. a agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Életfontosságú paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívfrekvencia).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHA'I TEMPLOM
Az az ötlet, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban is a mesterek ösztönösen arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted előadása ezt a szempontot a Bahá’í templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRENDEZÉS...
A neuroarchitektúra célja, hogy ezeket a tudományos eredményeket alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. Célzott színek, formák, fények, anyagok és térszerkezet használatával például csökkenthető a stressz, fokozható a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroépítészet megértése egyre inkább beépül az egészségügy, az oktatás és a várostervezés területeibe. Segíthet a kórházak betegek számára barátságosabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok tervezésében.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS BAN
Michael Murphy a TED-előadásában arról beszél, hogy milyen hozzájárulása lehet az építészetnek a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiváló példák a neuroépítészet kórházak és rákbeteg-ellátó intézmények tervezésében való alkalmazására a Maggie's Centerek, amelyek az Egyesült Királyság-szerte találhatók, többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezésében készültek. Utóbbi többek között a Learning and Library Center-t is megtervezte a Bécsi Gazdasági Egyetem számára.
... AZ OKTATÁSban
A neuroarchitektúra különösen az oktatási intézmények tervezésében elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatnak a Homereport 2023. is szentel figyelmet, és az "Edutecture" kifejezés alatt rögzíti az kölcsönhatást. Az Edutecture trendben van.
A legjobb brit új építészetért járó RIBA-Stirling-díjat 2021-ben a Kingston Egyetem új Town House épületkomplexuma nyerte el, amelynek építése 50 millió fontba került. 2022-ben ismét egy oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
A Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár, a Seattle Központi Könyvtár, lenyűgöző példája annak, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térkialakítást és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanulás és a kutatás számára.
A képzés a mai tudás társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosítás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látképe, amelyek mindig a felépítésük idején érvényes pedagógiai, kulturális és szociális értékeket tükrözik, lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek már most is megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroarchitektúra fejlődése, mint a levegő, fény és zajok emberi jólétre gyakorolt hatása, forradalmasítja azt a módot, ahogyan a képzés megvalósul, és az oktatási terek kialakulnak.” – mondja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új hangelnyelő módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. A hangos kihívások hangzós felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekességként még az iskolaételek ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRÉLMÉNY
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolata új neuro-architekturális felfedezések által is ösztönzött. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa, egy szinesztétikus építészeti fogalmat hirdetnek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto jelentősen formálta ezt az elképzelést. Számára az építészet fényből, hangokból és illatokból áll. Épületei a finn erdők illatával árasztanak. A tértervezés során manapság tudatosan alkalmaznak illatokat, hogy meghatározó térélményeket kreáljanak. Ez egy olyan stratégia, amely arra a felismerésre épít, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan tapasztalható, hanem elsősorban olfaktórikusan, és hogy pontosan ez az interakció a vizuális és olfaktórikus ingerek között határozza meg a térélményt.*
A NEUROESZTETIKA - A FELHŐK FELETT
Az építészetben különösen fontosak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színek, természetes anyagok, fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezeteket hozzanak létre.
Egy kiváló és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészeti elvek szerint megtervezni, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan alkalmazhatók a neuroesztétikai elvek az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezeteket hozzanak létre, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET ÖNMAGÁBAN
Nem utolsósorban az idei 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér váltakozása a kor pulzusán helyezkedik el. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben Pallasmaa finn építészt idézik, aki ezt az összeolvadást a következőképpen fogalmazza meg:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belém lép. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."