Új
Terek, amelyek megmozgatnak - neuroépítészet
A HIPPOCAMPUS
A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a beépített környezet és az emberi agy kölcsönhatásával foglalkozik. Ötvözi a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak ismereteit, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek formálása a kognitív, érzelmi és fiziológiai reakcióinkat. Az épületekre adott reakciónkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközeink vannak, mint például a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyek segítségével mérhetjük az emberek agyi aktivitását és fiziológiai reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűsítve kifejezve, a neuroépítészet arra a különböző reakciókra vonatkozik, amelyeket a felhasználó agya generál, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók a felhasználók hangulatát és viselkedését bármely térben rövid- és hosszú távon is megváltoztathatják.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyingerlések (az agyterületeken, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetében tartózkodik);
- 1. Az agyi ingerek (az agyi régiókban, amelyek aktívak, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. az agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Életfontos paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívfrekvencia).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHA'I TEMPLOM
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban a mesterek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket alkossanak, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket használtak, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést idézzenek elő.
Siamak Hariri Ted Beszéde ezt a szempontot a Baha'i Templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELHELYEZÉS...
A neuroépítészet célja, hogy ezeket a tudományos ismereteket alkalmazza a terek és épületek megtervezésének optimalizálására. A színek, formák, fény, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthető a stressz, ösztönözhető a koncentráció vagy kellemes légkör teremtése érhető el.
A neuroépítészet megértése egyre inkább beépül az egészségügy, az oktatás és a várostervezés területeibe. Segíthet abban, hogy a kórházakat betegbarátabbá tegyük, a tanulási környezeteket hatékonyabbá alakítsuk, és élhető városokat tervezünk.
NEUROARKITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS BAN
Michael Murphy a Ted Talk-jában arról beszél, milyen hozzájárulást tehet az építészet a gyógyulási folyamatok támogatásához.
A neuroarchitektúra kórházak és rákbetegek számára készült intézmények tervezésében kiemelkedő példái közé tartoznak az Egyesült Királyság területén szétszórt Maggie's Centerek, amelyeket például Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta vagy akár Zaha Hadid tervezték. Az utóbbi tervezte többek között a WU Bécs Learning and Library Center-ét is.
... AZ OKTATÁSBAN
A neuroarchitektúra elsősorban az oktatási intézmények tervezésében elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatra a Homereport 2023. is figyelmet szentel, és a kölcsönhatást "Edutecture" néven fogalmazza meg. Az edutecture napjaink trendje.
A RIBA-Stirling-díjat Nagy-Britannia legjobb új épületének 2021-ben a Kingston Egyetem új Town House-a kapta, amelynek felépítése 50 millió fontba került. 2022-ben a díjat ismét egy oktatási intézmény kapta – a Magdalene Főiskola új könyvtára.
Ugyancsak Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példa arra, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térformálást és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanuláshoz és a kutatáshoz.
A tanulmányozás a mai tudásalapú társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosodás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látképe, amelyek mindig a megépítésük idején érvényes pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek már most is megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroarchitektúra fejlődése, mint a levegő, a fény és a zajok hatása az emberi jólétre, forradalmasítja az oktatás megvalósításának módját és az oktatási terek kialakítását.” - állítja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új zajcsökkentési módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat a hangot visszaverő felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekes módon a iskola étkezésének ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRÉLMÉNY
A szaglás és a térélmény szoros összefonódását az új neuroépítészeti felfedezések ösztönzik. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy színészeti építészeti fogalmat hirdetnek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az elképzelést jelentős mértékben formálta. Számára az építészet fényből, hangokból és illatokból áll. Épületei a finn erdők illatát árasztják. A tértervezés során már tudatosan használják az illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Ez egy olyan stratégia, amely arra épít, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan, hanem elsősorban olfaktorikusan érezhető, és hogy pontosan ez a vizuális és olfaktorikus ingerek kölcsönhatása határozza meg a térélményt.*
A NEUROESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben különösen szerepet játszanak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, a proporciók, a színhasználat, a természetes anyagok, a fény és az árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezetet teremtsenek.
Kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészet elvei szerint megtervezni, a Villa las Nubes Dél-Spanyolországban, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogy hogyan alkalmazhatók a neuroesztétikai elvek az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezetet hozzanak létre, amely pozitív érzelmi reakciókat vált ki és befolyásolhatja az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET AZ ÖNMAGÁBAN
Utolsó, de nem legkevésbé fontos, hogy a 2023-as Velencei Építészeti Biennále is megmutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása a kor pulzusán van. A “A tér érzelmi hatalma” című könyvben Pallasmaa finn építész idézve van, aki ezt az egyesülést egyértelműen így összegzi:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."