Új
HELYEK, AMELYEK MOZGATNAK - NEUROARCHITEKTÚRA
A HIPPOCAMPUS
A neuroépítészet egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a beépített környezet és az emberi agy közötti kölcsönhatással foglalkozik. Ötvözi a neurológiából, pszichológiából, építészetből és más kapcsolódó tudományágakból származó ismereteket, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek kialakítása kognitív, érzelmi és fiziológiai reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma fejlett tudományos eszközökkel rendelkezünk, mint például a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyekkel mérhetjük az emberek agyi aktivitását és fiziológiai reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűsítve kifejezve, a neuroépítészet a felhasználó agyának különböző reakcióira utal, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók a felhasználók hangulatát és viselkedését bármely térben rövid és hosszú távon is megváltoztathatják.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi ingerelések (az agy bizonyos területein, amelyek aktívak, amíg a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi stimulációk (olyan agyi területeken, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. az agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Életfontos paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívfrekvencia).
SIAMAK HARIRI ÉS A BÁHÁ'Í TEMPLOM
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban is az építészek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted Talkja ezt a szempontot a Bahá’i Templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, LAYOUT...
A neuroarchitektúra célja, hogy ezeket a tudományos felismeréseket alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fények, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthető a stressz, elősegíthető a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább befolyásolja az olyan területeket, mint az egészségügy, az oktatás és a várostervezés. Segíthet abban, hogy a kórházakat betegbarátabbá tegyük, a tanulási környezeteket hatékonyabbá alakítsuk, és élhető városokat tervezzünk.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERBEN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy az építészet hogyan járulhat hozzá a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiemelkedő példái a neuroépítészeti alkalmazásának kórházak és rákbetegséggel foglalkozó intézmények tervezésében az Egyesült Királyság-szerte található Maggie's Központok, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta vagy Zaha Hadid tervezett. Az utóbbi többek között a WU Bécs Learning and Library Center-t is tervezte.
... AZ OKTATÁS BAN
A neuroarchitektúra különösen az oktatási intézmények tervezésében már elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatot a Homereport 2023 is foglalkozik, és a kölcsönhatást „Edutecture” néven rögzíti. Az Edutecture trendben van.
A RIBA-Stirling-díjat Británia legjobb új épületének 2021-ben a Kingston University új Town House-a kapta, amelynek építése 50 millió fontba került. 2022-ben is oktatási intézmény nyerte el a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyanígy a Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példa arra, hogy az építészet hogyan használja fel a természetes fényt, a rugalmas térszervezést és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanuláshoz és a kutatáshoz.
A képzés a mai tudásalapú társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosítás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látképe, amelyek mindig a megépítésük idején érvényes pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek már most is megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroépítészet fejlődése, mint a levegő, a fény és a zajok hatása az emberi jólétre, forradalmasítja azt a módot, ahogyan a képzés megvalósul és az oktatási terek felépülnek.” állítja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon például új zajcsillapító módszereket fejlesztett ki iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet hozzon létre. Az akusztikai kihívásokat a zajos felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekes módon az iskolai étkezés ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRTAKARÁS
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolata új neuroarchitekturális felismerések által is ösztönözve van. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa szinestetikus építészeti fogalmat propagálnak, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto alapvetően formálta ezt az ötletet. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei a finn erdők illatait árasztják. A tértervezés során ma már tudatosan használnak illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Ez egy olyan stratégia, amely arra épít, hogy egy hely identitása nem csupán vizuálisan élhető meg, hanem elsősorban olfaktorikusan, és hogy pontosan ez a vizuális és olfaktorikus inger közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt.
A NEUROAESTHETIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben különösen szerepet kapnak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, az arányok, a színek, a természetes anyagok, a fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezetet teremtsenek.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészeti elvek szerint megtervezni, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan alkalmazhatók a neuroesztétikai elvek az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezeteket hozzanak létre, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET ÖNMAGÁBAN
Utolsó, de nem utolsó sorban az idei 2023-as építészeti biennálé Velencében is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása napjaink pulzusánál helyezkedik el. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben Pallasmaa finn építész kerül idézésre, aki ezt az összefonódást a következőképpen összegzi:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."