A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a beépített környezet és az emberi agy kölcsönhatásával foglalkozik. Ötvözi a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak eredményeit, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek megtervezése a kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközök állnak rendelkezésünkre, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyek segítségével mérhetjük az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűsítve, a neuroépítészet arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya produkál, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid és hosszú távon is befolyásolhatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármely térben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi stimulációk (az agy olyan területein, amelyek aktívak abban az időben, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
Az az ötlet, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban is a mesterek ösztönösen arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket alkalmaztak, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted előadása ezt a szempontot a Bahá’í templom példáján keresztül tárgyalja.
A neuroarchitektúra célja, hogy ezeket a tudományos eredményeket alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. Célzott színek, formák, fények, anyagok és térszerkezet használatával például csökkenthető a stressz, fokozható a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroépítészet megértése egyre inkább beépül az egészségügy, az oktatás és a várostervezés területeibe. Segíthet a kórházak betegek számára barátságosabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok tervezésében.
Michael Murphy a TED-előadásában arról beszél, hogy milyen hozzájárulása lehet az építészetnek a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiváló példák a neuroépítészet kórházak és rákbeteg-ellátó intézmények tervezésében való alkalmazására a Maggie's Centerek, amelyek az Egyesült Királyság-szerte találhatók, többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezésében készültek. Utóbbi többek között a Learning and Library Center-t is megtervezte a Bécsi Gazdasági Egyetem számára.
A neuroarchitektúra különösen az oktatási intézmények tervezésében elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatnak a Homereport 2023. is szentel figyelmet, és az "Edutecture" kifejezés alatt rögzíti az kölcsönhatást. Az Edutecture trendben van.
A legjobb brit új építészetért járó RIBA-Stirling-díjat 2021-ben a Kingston Egyetem új Town House épületkomplexuma nyerte el, amelynek építése 50 millió fontba került. 2022-ben ismét egy oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
A Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár, a Seattle Központi Könyvtár, lenyűgöző példája annak, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térkialakítást és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanulás és a kutatás számára.
A képzés a mai tudás társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosítás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látképe, amelyek mindig a felépítésük idején érvényes pedagógiai, kulturális és szociális értékeket tükrözik, lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek már most is megmutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroarchitektúra fejlődése, mint a levegő, fény és zajok emberi jólétre gyakorolt hatása, forradalmasítja azt a módot, ahogyan a képzés megvalósul, és az oktatási terek kialakulnak.” – mondja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új hangelnyelő módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. A hangos kihívások hangzós felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekességként még az iskolaételek ízét is.
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolata új neuro-architekturális felfedezések által is ösztönzött. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa, egy szinesztétikus építészeti fogalmat hirdetnek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto jelentősen formálta ezt az elképzelést. Számára az építészet fényből, hangokból és illatokból áll. Épületei a finn erdők illatával árasztanak. A tértervezés során manapság tudatosan alkalmaznak illatokat, hogy meghatározó térélményeket kreáljanak. Ez egy olyan stratégia, amely arra a felismerésre épít, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan tapasztalható, hanem elsősorban olfaktórikusan, és hogy pontosan ez az interakció a vizuális és olfaktórikus ingerek között határozza meg a térélményt.*
Az építészetben különösen fontosak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színek, természetes anyagok, fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezeteket hozzanak létre.
Egy kiváló és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészeti elvek szerint megtervezni, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan alkalmazhatók a neuroesztétikai elvek az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezeteket hozzanak létre, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.
Nem utolsósorban az idei 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér váltakozása a kor pulzusán helyezkedik el. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben Pallasmaa finn építészt idézik, aki ezt az összeolvadást a következőképpen fogalmazza meg:
"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belém lép. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."