Új
HELYEK, AMELYEK MOZGATNAK - NEUROARCHITEKTÚRA
A HIPPOCAMPUS
A neuroépítészet egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a megépített környezet és az emberi agy közötti kölcsönhatással foglalkozik. Ötvözi a neurológia, pszichológia, építészet és más kapcsolódó tudományágak eredményeit, hogy megértse, hogyan befolyásolja a terek és épületek tervezése kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy Hippokampusz-övezete befolyásolja. Ma már korszerű tudományos eszközeink vannak, mint például a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyekkel mérhetjük az emberek agytevékenységét és élettani reakcióit különböző környezetekben.
Egyszerűsítve kifejezve, a neuroarchitektúra arra a különböző reakciókra vonatkozik, amelyeket a felhasználó agya produkál, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid és hosszú távon egyaránt megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármilyen térben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agystimulusok (az agyi régiókban, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyingerkeltések (az agyi területeken, amelyek aktívak, amíg a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. az agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Élettani paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a pulzus).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHAI TEMPLOM
Az a gondolat, hogy a megépített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban a mesterek intuitívan ügyeltek arra, hogy olyan tereket alakítsanak ki, amelyek meghatározott hangulatokat és reakciókat idézzenek elő. Például templomokban bizonyos építészeti jellemzőket használtak, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted előadása ezt a szempontot a Bahá’i templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRENDEZÉS...
A neuroépítészet célja, hogy ezeket a tudományos megállapításokat alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fény, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthető a stressz, fokozható a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.
A neuroarchitektúra megértése egyre inkább beépül az egészségügyi ellátás, az oktatás és a várostervezés területeibe. Segíthet a kórházak betegek számára barátságosabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok megtervezésében.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSBAN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy az építészet hogyan járulhat hozzá a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiemelkedő példái a neuroépítészet alkalmazásának kórházak és rákbetegek számára készült intézmények tervezésében az Egyesült Királyság-szerte elhelyezkedő Maggie's Központok, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezett. Utóbbi többek között a Learning and Library Center-t is tervezte a WU Wien számára.
... AZ OKTATÁSBAN
A neuroarchitektúra különösen az oktatási intézmények kialakításában elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatnak a Homereport 2023 is szentel figyelmet, és a kölcsönhatást az „Edutecture” fogalmával rögzíti. Az Edutecture a trendek között van.
A RIBA-Stirling-díjat Nagy-Britannia legjobb új épületének 2021-ben a Kingston University új Town House épülete nyerte el, amelynek megépítése 50 millió fontba került. 2022-ben is egy tanintézet kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.
Ugyanúgy, ahogyan a Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus tervezte könyvtár, a (Seattle Központi Könyvtár) lenyűgöző példa arra, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térszervezést és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremt a tanuláshoz és a kutatáshoz.
A képzés a mai tudásalapú társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosítás idején. Ezzel ellentétben az oktatási intézmények látványa, amelyek mindig a megépítésük idején érvényes pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözik, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek azonban már most is azt mutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. "A neuroépítészet előrehaladásai, mint például a levegő, a fény és a zaj hatása az emberi jólétre, forradalmasítják azt a módot, ahogyan a képzés megvalósul és az oktatási terek felépülnek." - írja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
Az Ecophon cég például új hangcsillapítási módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat a hangot visszaverő felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak az auditatív minőséget javítja, hanem érdekes módon az iskolai ételek ízét is.
SZAG ÉS TÉRÉLMÉNY
A szagérzékelés és a térélmény közötti szoros kapcsolatot az új neuro-architekturális felismerések is serkentik. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szinesztétikus építészeti fogalmat hirdetnek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az ötletet alapvetően alakította. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei a finn erdők illatát árasztják. A tértervezésben ma már tudatosan használnak illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Ez egy olyan stratégia, amely arra a felismerésre épít, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan élhető meg, hanem elsősorban olfaktórikusan, és hogy éppen ez a vizuális és olfaktórikus ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt. *
A NEUROESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT
A gyönyörű környezetek megteremtésében az építészetben különösen fontosak a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színek, természetes anyagok, fény és árnyék.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroépítészet elvei szerint kialakítani, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan lehet a neuroeszthetikai elveket az építészetben alkalmazni, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezetet teremtsenek, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki, és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ÉPÍTÉSZET MAGÁBAN
Utolsó, de nem legkisebb, a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása a kor pulzusán van. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben a finn építész, Pallasmaa idézve van, aki ezt az összefonódást a következőképpen fogalmazza meg:
"Amikor belépek egy térbe, azonnal a tér belém lép. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem inkább az építészetet találom meg magamban."