RÄUME, DIE UNS BEWEGEN - NEUROARCHITEKTUR

A HIPPOCAMPUS

A neuroarchitektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a felépített környezet és az emberi agy közötti kölcsönhatással foglalkozik. Összekapcsolja a neurológia, a pszichológia, az építészet és más kapcsolódó tudományágak ismereteit, hogy megértsük, miként befolyásolja a terek és épületek tervezése a kognitív, érzelmi és fiziológiai reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy Hippocampus területe befolyásolja. Ma már fejlett tudományos eszközökkel rendelkezünk, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy mérjük az agyi aktivitást és az emberek fiziológiai reakcióit különböző környezetekben.

Egyszerűen fogalmazva, a neuroarchitektúra arra a különböző reakciókra utal, amelyeket a felhasználó agya kivált, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid- és hosszú távon egyaránt megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármelyik térben.

Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:

Agyi ingerek (az agyi régiókban, amelyek aktívan működnek, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);

1. Agyi stimulusok (az agy olyan területein, amelyek aktívak abban az időszakban, amikor a felhasználó a környezetben tartózkodik);

2. az agy által ezen a területen kiváltott reakciók;

3. Élettani paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívfrekvencia).

SIAMAK HARIRI ÉS A BAHÁ'Í TEMPLOM

Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új. Már az ókorban az építészek intuitívan törekedtek olyan terek létrehozására, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat kellett kiváltaniuk. Például a templomokban bizonyos építészeti jellemzőket használtak, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést indukáljanak.

Siamak Hariri Ted Talkja ezt a szempontot a Bahá'i templom példáján tárgyalja.

FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRENDEZÉS...

A neuroépítészet célja, hogy ezeket a tudományos eredményeket alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fények, anyagok és térkialakítás célzott használatával például csökkenthető a stressz, fokozható a koncentráció vagy kellemes légkör teremthető.

A neuroarchitektúra megértése egyre inkább belekerül olyan területekbe, mint az egészségügy, az oktatás és a várostervezés. Segíthet a kórházak betegekbarátabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok tervezésében.

NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy az építészet hogyan járulhat hozzá a gyógyulási folyamatok támogatásához.

Kiváló példák a neuroarchitektúra alkalmazására kórházak és onkológiai betegek számára készült intézmények tervezésében az egész Egyesült Királyság területén szétszórt Maggie's Centres, amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta és Zaha Hadid tervezett. Utóbbi többek között a WU Wien Learning and Library Center tervét is elkészítette.

... AZ OKTATÁSBAN

A neuroarchitektúra különösen az oktatási intézmények tervezésében elengedhetetlen. Az oktatás és az építészet kapcsolatának foglalkozik a Homereport 2023. és az „Edutecture” kifejezéssel rögzíti a kölcsönhatást. Az edutecture trendben van.

Így a RIBA-Stirling-díjat Nagy-Britannia legjobb új épületének 2021-ben a Kingston University új Town House épülete nyerte el, amelynek a megépítése 50 millió fontba került. 2022-ben is egy oktatási intézmény kapta a díjat – a Magdalene College új könyvtára.

Ugyanígy Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) egy lenyűgöző példa arra, hogy az építészet hogyan használja a természetes fényt, a rugalmas térkialakítást és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanuláshoz és a kutatáshoz.

A nevelés a mai tudásalapú társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosodás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látványa, amelyek mindig is a pedagógiai, kulturális és társadalmi értékeket tükrözték építésük idején, csak lassan változik. Érdekes koncepciók és pilotprojektek már most is azt mutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási környezeteket. „A neuroépítészet előrehaladása, mint a levegő, a fény és a zajok hatása az emberi jólétre, forradalmasítja azt a módot, ahogyan a nevelést megvalósítják és az oktatási tereket kialakítják.” – állítja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.

A Ecophon cég például új zajcsillapítási módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsen. Az akusztikai kihívásokat a hangos felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallási minőséget javítja, hanem érdekes módon az iskolai étkezés ízét is.

SZAGÉRZÉK ÉS TÉRÉLMÉNY

A szaglás és a térélmény szoros összekapcsolódását az új neuroarchitektúrával kapcsolatos felfedezések is ösztönzik. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy synesthetikus építészeti fogalmat propagálnak, amelyben a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az ötletet nagy mértékben formálta. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei a finn erdők illatával telítettek. A tértervezés során tudatosan alkalmaznak illatokat meghatározó térélmények létrehozására. Ez a stratégia arra a felismerésre épít, hogy egy hely identitása nem csupán vizuálisan tapasztalható, hanem elsősorban olfaktórikusan, és hogy éppen ez a vizuális és olfaktórikus ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt.*

A NEUROESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT

Az építészetben különösen szerepet játszanak a különböző neuroaesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színek, természetes anyagok, fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezetet teremtsenek.

Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuro-architektúra elvei szerint kialakítani, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.

Ő a tökéletes példa arra, hogyan alkalmazhatók a neurológiai esztétikai elvek az építészetben, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezeteket hozzanak létre, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.

AZ ARCHITEKTÚRA A MAGÁBAN

Utolsó, de nem legkisebb, a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér összjátékának aktuális pulzusa van. A “A tér érzelmi ereje” című könyvben Pallasmaa finn építész idézve van, aki ezt az összeolvadást a következőképpen fogalmazza meg:

"Valahányszor belépek egy térbe, azonnal a tér belém lép. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem az építészetet magamban találom."