Új
HELYEK, AMIK MEGMOZDÍTANAK - NEUROARCHITEKTÚRA
A HIPPOCAMPUK
A neuro-architektúra egy multidiszciplináris kutatási terület, amely a megépített környezet és az emberi agy közötti kölcsönhatással foglalkozik. Ötvözi a neurológia, pszichológia, építészet és más kapcsolódó tudományágak eredményeit, hogy megértsük, miként befolyásolja a terek és épületek kialakítása a kognitív, érzelmi és élettani reakcióinkat. Az épületekre adott reakcióinkat az agy hippokampusz területe befolyásolja. Ma már vannak fejlett tudományos eszközeink, mint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és az elektroencefalográfia (EEG), amelyek segítségével különböző környezetekben mérhetjük az emberek agyi aktivitását és élettani reakcióit.
Egyszerűsítve a neuro-architektúra a felhasználó agyának különböző reakcióira utal, amikor egy adott környezetben tartózkodik. Ezek a neuronális reakciók rövid és hosszú távon is megváltoztathatják a felhasználók hangulatát és viselkedését bármelyik térben.
Más paraméterek mellett ezek a hatások a következő paraméterek elemzésével mérhetők:
Agyi stimulációk (az agyi régiók, amelyek aktívak, miközben a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 1. Agyi stimulációk (az agyterületeken, amelyek aktívak, amíg a felhasználó a környezetben tartózkodik);
- 2. az agy által ebben a környezetben kiváltott reakciók;
- 3. Életjel paraméterek, amelyek a környezetben változnak (pl. a szívfrekvencia).
SIAMAK HARIRI ÉS A BAHÁ'Í TEMPLOM
Az a gondolat, hogy az épített környezet hatással van az emberek jólétére és viselkedésére, nem új keletű. Már az ókorban a mesterek intuitívan arra törekedtek, hogy olyan tereket hozzanak létre, amelyek bizonyos hangulatokat és reakciókat váltanak ki. Például a templomokban speciális építészeti jellemzőket használtak arra, hogy például tiszteletet vagy spirituális felemelkedést indukáljanak.
Siamak Hariri Ted előadása ezt a szempontot a Bahá’i templom példáján keresztül tárgyalja.
FÉNY, FORMÁK, SZÍNEK, ELRENDEZÉS...
A neuroarchitektúra célja, hogy ezeket a tudományos megállapításokat alkalmazza a terek és épületek tervezésének optimalizálására. A színek, formák, fények, anyagok és térelrendezés célzott használatával például csökkenthető a stressz, növelhető a koncentráció vagy kellemes atmoszféra teremthető.
A neuroépítészet megértése egyre inkább befolyásolja az egészségügy, az oktatás és a várostervezés területeit. Segíthet a kórházak betegek számára barátságosabbá tételében, a tanulási környezetek hatékonyabbá tételében és élhető városok tervezésében.
NEUROARCHITEKTÚRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKBAN
Michael Murphy a Ted Talkjában arról beszél, hogy az építészet hogyan járulhat hozzá a gyógyulási folyamatok támogatásához.
Kiváló példák a neuroarchitektúra alkalmazására kórházak és rákbetegek számára készült létesítmények tervezésében a Maggie's Centerek, amelyeket az Egyesült Királyság-szerte helyeztek el, és amelyeket többek között Frank Gehry, Heatherwick, Snøhetta vagy Zaha Hadid tervezett. Az utóbbi többek között a Bécsi Gazdasági Egyetem Learning and Library Centerét is tervezte.
... AZ OLVASÁSBAN
A neuroarchitektúra a nevelési intézmények kialakításában már elhanyagolhatatlan. Az oktatás és az építészet közötti kapcsolatot a Homereport 2023 is feldolgozza, és a kölcsönhatást „Edutecture” néven foglalja össze. Az Edutecture trendi.
Így a RIBA-Stirling-díjat Nagy-Britannia legjobb új épületéért 2021-ben a Kingston University új Town House kapta, egy épületegyüttes, amelynek felépítése 50 millió fontba került. 2022-ben a díjat ismét egy oktatási intézmény – az új Magdalene College könyvtár – nyerte el.
Ugyanígy Rem Koolhaas és Joshua Prince-Ramus által tervezett könyvtár (Seattle Központi Könyvtár) is lenyűgöző példa arra, hogyan használja az építészet a természetes fényt, a rugalmas térkialakítást és az innovatív térkoncepciókat, hogy inspiráló környezetet teremtsen a tanulás és a kutatás számára.
A képzés a mai tudásalapú társadalomban más pedagógiai megközelítést követ, mint az iparosítás idején. Ezzel szemben az oktatási intézmények látványa, amelyek mindig a korszak pedagógiai, kulturális és szociális értékeit tükrözték, csak lassan változik. Izgalmas koncepciók és pilotprojektek már most is azt mutatják, hogyan lehet újragondolni a tanulási tereket. „A neuroépítészet előrehaladása, például a levegő, fény és zaj hatása az emberi jólétre, forradalmasítja azt a módot, ahogyan a képzés megvalósul és az oktatási terek kiépülnek.” - írja Oona Horx Strathern a Homereport 2023-ban.
A Ecophon cég például új hangelnyelő módszereket fejleszt iskolák és óvodák számára, hogy csendes tanulási környezetet teremtsenek. Az akusztikai kihívásokat a hangos felületek okozzák, de lebegő akusztikai panelek segítségével csökkenthetők. Ez nemcsak a hallható minőséget javítja, hanem érdekes módon a menza ételek ízét is.
SZAGÉRZÉK ÉS TÉRMEGÉNYSÉG
A szaglás és a térélmény szoros kapcsolata új neurológiai építészeti felfedezések által is ösztönzött. Olyan építészek, mint Steven Hall, Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa egy szinasztétikus építészeti fogalmat hirdetnek, ahol a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a látás. Alvar Aalto ezt az ötletet alapvetően formálta. Számára az építészet fényből, hangokból és szagokból áll. Épületei a finn erdők illatát idézik. A tértervezés során manapság tudatosan használják az illatokat, hogy meghatározó térélményeket hozzanak létre. Olyan stratégia, amely arra a megállapításra épít, hogy egy hely identitása nemcsak vizuálisan élhető meg, hanem elsősorban olfaktorálisan, és hogy pontosan ez a vizuális és olfaktorikus ingerek közötti kölcsönhatás határozza meg a térélményt.*
A NEUROESZTÉTIKA - A FELHŐK FELETT
A építészetben különösen érvényesülnek a különböző neuroesztétikai elvek, mint a szimmetria, arányok, színezés, természetes anyagok, fény és árnyék, hogy esztétikailag vonzó környezeteket hozzanak létre.
Egy kiemelkedő és díjnyertes példa arra, hogyan lehet egy exkluzív lakóingatlant a neuroarchitektúra elvei szerint kialakítani, a Villa las Nubes Spanyolország déli részén, amely jelenleg az AKKADIA portfóliójában található.
Ő a tökéletes példa arra, hogyan lehet a neuroesztétikai elveket az építészetben alkalmazni, hogy esztétikailag vonzó és kellemes környezetet teremtsenek, amelyek pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki és befolyásolják az emberek jólétét.
AZ ARCHITEKTÚRA ÖNMAGÁBAN
Utolsó, de nem utolsó sorban az idei 2023-as Velencei Építészeti Biennálé is azt mutatja, hogy az érzelmek és a tér kölcsönhatása a kor pulzusa. A „A tér érzelmi hatalma” című könyvben a finn építész, Pallasmaa így összegzi ezt az egyesülést:
"Amikor belépek egy térbe, azonnal a tér belép belém. Az építészet egy csere. Nem az építészetet nézem, hanem az építészetet találom meg magamban."