Bécs a világ legélhetőbb városa. Legalábbis a Mercer és a Economist szerint. A bécsiek valahogy büszkék rá, de ennek ellenére soha nem hagynak ki egy alkalmat sem, hogy panaszkodjanak. A turistákra, a késlekedő tömegközlekedésre, a szélre. Főleg a szélre. Mindig történik valami. Itt csak szeretnek „sudigálni”. Szánjunk egy kis időt, hogy értékeljük Bécs szép oldalait. Nézzük meg alaposan. Mi teszi Bécset olyan élhetővé? Miben különbözünk más városoktól? (A panaszokon kívül.)
Az étkezés során találkoznak az emberek, mondják. Legyen az a Sachertorta a kávéházban, a véres hurka a büfében vagy a tipikus bécsi schnitzel az étteremben. Természetesen előtte leves. Frittatával a legjobban. Alig van más konyha, amelyet annyi hatás formált, mint a bécsi konyhát. A várost egykor „a Német-Római Birodalom legnagyobb éttermének” nevezték. A street foodról pedig nekünk van a magunk saját értelmezése: virslis állványok! Mi lenne Bécs virsli nélkül? Még Bruno Kreisky is rendszeresen ellátogatott Leo virsliüzletébe a heti egyszeri kolbászáért. Bécs valóban sok kulináris élménnyel szolgál. Örülünk neki!
Zöldellé válik, amikor a bécsi virágok nyílnak. Vagy valami ilyesmi. Igen, Bécs nemcsak szuper városi, hanem szuper zöld is. Ugyanis az összfelületének egész 49,6%-a. Tehát két harmad, ahogy egy bécsi mondaná. Valójában ötven-ötven. Ezerből mínusz tíz parkban a bécsieknek lehetőségük van pihenni. Vagy sportos tevékenységet folytatni. Ahogy csak jobban kedvelik. Akinek ez nem elég, csak annyit kell tennie, hogy felszáll a villamosra – nem messze van a következő erdő.
Azok számára, akik nem akarnak az erdőben lenni, vagy egyszerűen nem tudnak csendben ülni, Bécsben is rengeteg program várja őket. Duna-szigeti fesztivál, városfesztivál, bécsi fesztiválhét, filmmustra. És még a számtalan hely, klub és esemény is. Bécsben igazán nem lehet unatkozni. És ami a legjobb: sok dolog még ingyenes is! Akik programötleteket keresnek, mindenképpen nézzék meg a mi kerületi sorozatunkat.
Néhány dolog Bécsben olyan biztos, mint az ámen az imában: például ősszel a helyiek a Heurigenhez vonzódnak. A százéves hagyomány, hogy ünnepeljük az új borévjáratot, különlegesség, és Bécs kultúrájából nem lehet eltüntetni. Sőt, (nem anyagi) UNESCO világörökség is! A Heurige a nyár végét egy kicsit kevésbé fájdalmassá teszi, és az élet Bécsben egyszerűen szebbé válik. És ha az embert nem a Heurigenben találjuk, akkor a kávéházban ül, és ünnepli a világhírű kávéházkultúrát. Egyébként szintén világörökség. Legyünk őszinték. Nincs is igazán szép dolgunk? Ahogy a volt polgármester mondta: „A mi Bécsünk nem hülye!” Igaza van.